Lepd meg magad egy jó parti társasjátékkal Húsvét alkalmából

A napokban akadtam egy aranyos webáruházra, ahol a legismertebb legnépszerűbb társasjátékok közül válogathatunk kedvünkre.

A webáruház kínálatában megtalálhatóak a népszerű társasjátékok mint például a Monopoly, Hotel, Trónok harca, Dixit, Cortex, Cluedo társasjáték. Mindemellett remek parti társasjátékokra is rátalálhatunk az oldalon mint például a BANG, amely remek kikapcsolódás lehet egy baráti iszogatós este közben. Ha már bormámorban úszik a társaság pedig tökéletes választás lehet számotokra az Activity, ami alapjában véve is vicces helyzeteket rajzokat eredményez, hát még ha spieccesek vagyunk. Ha már unjátok a tűrsasjátékot kapcsolajatok ki egy jó kis UNO-val.

Esküvő

Egy pár kapcsolatában jelentős fordulópontnak számít az eljegyzés. Manapság már nem feltétlen elvárás, hogy a férfi a jövendőbeli apósától kérje meg (elsőként) a kedves leánya kezét, de a romantikus eljegyzést követően illik a szülőkkel is mielőbb tudatni a pár döntését.

Valentin nap

Tudtad, hogy honnan származik a Valentin-nap? Amennyiben a válaszod „nem”, vagy „nem igazán”, akkor vess néhány pillantást az alábbi sorokra! 🙂
A Bálint-nap, vagy ahogyan amerikanizált formában manapság használjuk, a Valentin-nap eredete rendkívül bizonytalan, akárcsak azoknak a keresztény ünnepeknek a sokasága, amelyek valamilyen római kori rítushoz kapcsolódnak.


Szent Bálint napján, február 14-én tartják az angolszász országokban a Valentine’s Day ünnepét, amely a XX. század második felét követően a világ többi országaiban is elterjedt, Magyarországon főként a ’90-es évektől kezdődően vált ismertté. A Valentin-nap manapság arról szól, hogy a szerelmesek megajándékozzák egymást valamilyen aprósággal (kivételt képez ez alól például Finnország, ahol főként a barátok üdvözlik egymást ezen a napon levelezőlapokon).

Keresztelő

Néhány érdekességről és tudnivalóról olvashatsz a továbbiakban a keresztelés témaköre kapcsán:

A keresztség egy olyan szertartás, melyet több vallásban is gyakorolnak; a keresztényeknél az esemény egyben azt is jelenti, hogy a megkeresztelt személy egyúttal az egyház tagjává is válik. Egyes források a víz általi megtisztulást az özönvíz erkölcsi értelmezéséhez hasonlítják, a proféták, mint a bűntöktől való megtisztítás eszközeként szóltak a víz erejéről.

Karácsony

Most pedig néhány érdekesség a karácsonyról, amin esetleg még nem gondolkodtál el:

Tudtad azt például, hogy honnan ered Mikulás/karácsony ünnepeinek idején a mandarin ajándékozási szokása? Egyes források szerint ennek története egészen a 12. századig nyúlik vissza, az akkori francia apácák diókkal és gyümölcsökkel teli csomagokat hagytak a szegények ajtói előtt.
Egy furcsaság a karácsonyi dalokról: az ünnepi dallamok éneklése szintén egy meglehetősen régi angol hagyományból ered, az angolok dalaikkal fejezték ki jókívánságaikat szomszédaiknak. Azért mókás lenne, ha december 24-én a délutáni órákban mindenki kiállna az udvarára/ablakára és hangosan énekelné a Kiskarácsony, nagykarácsonyt a szomszédja megörvendeztetésére.

Bolondok napja

És miért is ünnepeljük a bolondokat? És miért pont április 1-jén?

Április elsejét, mint a tréfák ünnepét tartjuk számon, ám kevesen tudnak e nap igazi gyökereiről. Többféle magyarázat is létezik, hogy miként lett április elseje a bolondok napja; egyesek a keltákhoz kötik az eredetét, egyesek pedig a Gergely-naptárhoz.

Lássuk az utóbbit:
Utazzunk vissza az időben 400-500 évet, és az úti cél legyen Franciaország! A régi francia naptár szerint ugyanis az év április 1-jén kezdődött, és ekkortájt szokás volt az ismerősök, barátok ajándékokkal való meglepése. IX. Károly francia uralkodó azonban 1564-ben azt a rendeletet hozta, hogy – a Gergely-naptár bevezetése szerint – az évnek január 1-jével kell kezdődnie, így az ajándékozások is három hónappal korábbra tolódtak, de az áprilisi évkezdet képe még sokáig kísértett az emberek emlékezetében. Emiatt áprilisban is megajándékozták egymást az ismerősök, ám a meglepetések átformálódtak; az értékes meglepik helyett inkább tréfákat küldtek egymásnak, amiből kialakult az a szokás, hogy a „hamis” évkezdetet az emberek viccelődéssel, a másik megtréfálásával köszöntötték.

Szilveszter

Tűzijáték, jókívánságok, pezsgő, fogadalmak és sok vidámság: ezek a nélkülözhetetlen kellékei egy igazi óévbúcsúztatónak. Lássuk, milyen érdekes hagyományokat, szokásokat rejteget a szilveszter:

A szilveszteri hagyományok mindegyike azt kívánja elérni, hogy a következő évben egészség, szerencse, siker és boldogság szálljon az emberek életébe. Vannak például olyan szokásaink, melyek a zajkeltésre épülnek, ezek célja az ártó, gonosz szellemek távol tartása a házaktól. Több évtizedre visszatekintve még változatosabbak volt a zajforrások; ilyen használatos eszköz volt anno a csengő, karikás ostor, duda, kolomp. Erdélyben például szokás az óév kiharangozása, a tüzeskerék-engedés, valamint az újév énekkel való köszöntése.

Halloween

Kezdjük talán az elején; az angol Halloween kifejezés szó szerint a Mindenszentek (All Hallows) előtti estét jelenti. Egyes források szerint ősi kelta hagyományokból származik, melyet főként angolszász országokban ünnepelnek október utolsó éjszakáján, ugyanakkor mi is láthatjuk, hogy napjainkra már az egész világon elterjedt és mindenkiben felrémlik egy (szellemes/sütőtöklámpás) kép a Halloween szót hallva.

Húsvét

Kicsit az ünnepről, hogy ne csak a hidegzuhanyról és az evésről/ivásról szóljon a hétvége:

A húsvét a tavasz beköszöntének és egyben a keresztény hívőknek egyik legfontosabb ünnepe, hitük szerint ugyanis ekkor támadt fel Jézus. A nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az oltáriszentség alapításának ünnepe. Nagypénteken feszítették keresztre Jézust, ehhez a naphoz a néphagyomány sok babonát társít, például ilyenkor nem szabadott állattartással, földműveléssel kapcsolatos teendőket végezni. Anno az emberek a víznek, mint ősi pogány tisztulás szimbólumának mágikus jelentőséget tulajdonítottak, ekkor napfelkelte előtt friss patakvízzel kellett mosakodniuk, ez védte őket a betegségek ellen.

Anyák napja

Ünnepeljük az Édesanyákat!

Bizonyára már óvodás korod óta tudod, hogy egy évben egyszer az Anyukákat is illik felköszönteni, ez az alkalom pedig május első vasárnapja. Ugyan ezt az ünnepet világszerte ünneplik, az időpontok nagyon eltérőek.

Mióta ünnepeljük az Anyukákat?

Egyes források szerint már az ókori Görögországban is létezett egy, a maihoz hasonló ünnep, amikor a görögök Rheát, az istenek édesanyját ünnepelték, ám a modern korban nagyjából száz évre tekint vissza a jeles nap.