Valentin nap

Tudtad, hogy honnan származik a Valentin-nap? Amennyiben a válaszod „nem”, vagy „nem igazán”, akkor vess néhány pillantást az alábbi sorokra! 🙂
A Bálint-nap, vagy ahogyan amerikanizált formában manapság használjuk, a Valentin-nap eredete rendkívül bizonytalan, akárcsak azoknak a keresztény ünnepeknek a sokasága, amelyek valamilyen római kori rítushoz kapcsolódnak.


Szent Bálint napján, február 14-én tartják az angolszász országokban a Valentine’s Day ünnepét, amely a XX. század második felét követően a világ többi országaiban is elterjedt, Magyarországon főként a ’90-es évektől kezdődően vált ismertté. A Valentin-nap manapság arról szól, hogy a szerelmesek megajándékozzák egymást valamilyen aprósággal (kivételt képez ez alól például Finnország, ahol főként a barátok üdvözlik egymást ezen a napon levelezőlapokon).


Szent Bálint egyébként többek között a jegyesek védőszentje. A jegyeseken túl a fiatal házasok, az epilepsziások, sőt a hasfájósok védőszentje is egyben – írja a Wikipédia. A Bálint-napi szokások eredetét többek azzal magyarázzák, hogy Szent Bálintot, Terni püspökét mielőtt keresztény meggyőződése miatt II. Claudius császár idején kivégezték, hite erejével börtönőre vak leányának visszaadta a látását, majd február 14-ei kivégzése előtt búcsúüzenetet küldött a lánynak „a te Bálintod” aláírással.


Egy másik forrás a Valentin-nap legendáját egészen az időszámításunk utáni 3. századra vezeti vissza. A császár akkoriban úgy határozott, hogy a nőtlen férfiak kiválóbb harcosok, mint a családosok, emiatt az uralkodó megtiltotta a házasságkötést. Bálint pap azonban ezt igazságtalannak vélte, emiatt a császár akarata ellenére továbbra is összeadta titokban a párokat. Amikor erre az uralkodó rájött, halálra ítélte Bálintot.


A fentieken túl persze számos más mendemonda létezik Valentin-nap eredetét illetően. Akárhogy is, a legtöbb történet szerint Bálint alakja egy hősies és romantikus figurát sejtet. Ennek okán pedig Valentin a középkori Franciaországban, illetve Angliában meglehetősen népszerű szentként tartják. Nem nehéz kitalálni, Angliából már csak egy kis lépésre volt szükség, és Bálint-kultusza átterjedt Amerikába is, onnan pedig a világ számos egyéb országába, így hozzánk is.