Húsvét

Kicsit az ünnepről, hogy ne csak a hidegzuhanyról és az evésről/ivásról szóljon a hétvége:

A húsvét a tavasz beköszöntének és egyben a keresztény hívőknek egyik legfontosabb ünnepe, hitük szerint ugyanis ekkor támadt fel Jézus. A nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az oltáriszentség alapításának ünnepe. Nagypénteken feszítették keresztre Jézust, ehhez a naphoz a néphagyomány sok babonát társít, például ilyenkor nem szabadott állattartással, földműveléssel kapcsolatos teendőket végezni. Anno az emberek a víznek, mint ősi pogány tisztulás szimbólumának mágikus jelentőséget tulajdonítottak, ekkor napfelkelte előtt friss patakvízzel kellett mosakodniuk, ez védte őket a betegségek ellen.

Nagyszombaton ér véget a 40 napos böjt, több helyen feltámadási körmenetet is tartanak ilyenkor. Húsvét vasárnapján ünneplik a keresztények Jézus feltámadását, azt azonban talán kevesebben tudják, hogy ennek ünneplése a 8. század körül vált elterjedtebbé.

A húsvét hétfőt talán senkinek sem kell részletezni; ez a locsolkodás napja, erről a szokásról pedig már a 17. században is készültek írásos feljegyzések.

De miből lett a húsvéti nyuszi?

Elvégre, mint tudjuk, nem a nyuszik tojják a tojásokat… Egyes történetek szerint Németországban történt a csalafintaság, ugyanis több helyen gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak az emberek, annak tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve pedig Haselhuhn, rövidebben pedig Hasel. A nyúl pedig németül: Hase.

Akár így történt, akár nem, egy csokinyuszinak és egy kedves képeslapnak mindenki biztosan örül húsvétkor.