Halloween

Kezdjük talán az elején; az angol Halloween kifejezés szó szerint a Mindenszentek (All Hallows) előtti estét jelenti. Egyes források szerint ősi kelta hagyományokból származik, melyet főként angolszász országokban ünnepelnek október utolsó éjszakáján, ugyanakkor mi is láthatjuk, hogy napjainkra már az egész világon elterjedt és mindenkiben felrémlik egy (szellemes/sütőtöklámpás) kép a Halloween szót hallva.

Miért bújnak sokan rémisztő jelmezekbe Halloween éjszakáján?

A történetek arról mesélnek, hogy kelta szokás szerint a Skóciában, illetve Írországban élő törzsek ekkor ünnepelték az újévet és ekkor egyszerre hódoltak a Napisten és a Holtak Ura előtt. A kelták szerint ezen a napon tért vissza a földre azoknak a bűnösöknek a lelke, akik az elmúlt években hunytak el, és azóta pedig állatok testében voltak jelen a földön. Az elhunytak lelkeiért áldozatok bemutatásával lehetett bebocsátást kérni a mennyországba.

De honnan a töklámpás?

Halloween legismertebb jelképe hosszú ideje a kivájt töklámpás, vagyis a Jack-lámpa. Jack a mendemondák szerint egy mókás kedvű kovács volt (aki mellesleg az italt sem vetette meg), és aki még az ördögöt is megviccelte. Emiatt halála után a mennyországba csínytevése miatt, a pokolba viszont az ördöggel való korábbi megviccelése miatt nem engedték be. Ezért az ördög odadobott Jacknek egy izzó fadarabot a pokol tüzéből, hogy mégse a teljes sötétségben kelljen kóborolnia az idők végezetéig. A bolyongó Jack a történet szerint a kapott mécsest egy kivájt retekbe helyezte (melyet az amerikaiak valahogyan tökre módosítottak), és a sárga csoda rövidesen Halloween jelképévé vált.

Ez a töklámpás az emberek számára eredetileg távolt tartotta a háztól a gonosz szellemeket, valamint arra is szolgált, hogy a halottak szellemei könnyebben hazatalálhassanak.