Bolondok napja

És miért is ünnepeljük a bolondokat? És miért pont április 1-jén?

Április elsejét, mint a tréfák ünnepét tartjuk számon, ám kevesen tudnak e nap igazi gyökereiről. Többféle magyarázat is létezik, hogy miként lett április elseje a bolondok napja; egyesek a keltákhoz kötik az eredetét, egyesek pedig a Gergely-naptárhoz.

Lássuk az utóbbit:
Utazzunk vissza az időben 400-500 évet, és az úti cél legyen Franciaország! A régi francia naptár szerint ugyanis az év április 1-jén kezdődött, és ekkortájt szokás volt az ismerősök, barátok ajándékokkal való meglepése. IX. Károly francia uralkodó azonban 1564-ben azt a rendeletet hozta, hogy – a Gergely-naptár bevezetése szerint – az évnek január 1-jével kell kezdődnie, így az ajándékozások is három hónappal korábbra tolódtak, de az áprilisi évkezdet képe még sokáig kísértett az emberek emlékezetében. Emiatt áprilisban is megajándékozták egymást az ismerősök, ám a meglepetések átformálódtak; az értékes meglepik helyett inkább tréfákat küldtek egymásnak, amiből kialakult az a szokás, hogy a „hamis” évkezdetet az emberek viccelődéssel, a másik megtréfálásával köszöntötték.

Kik az április bolondjai?

A népszokás szerint április bolondja az, akit április 1-jén tréfásan rászednek, más szóval; akivel a bolondját járatják, hogy aztán utána jól kinevethessék.

Márpedig a mókára és a nevetésre minden embernek szüksége van. Hogy minél több ember arcára mosolyt csalj április elsején, üdvözöld ismerőseidet a HappyBon képeslapjaival és tedd vidámmá napjukat!